2010. június 20., vasárnap

A természet legszebb matematikája

Mi rejlik a természet legszebb formái mögött?
Gaia egyik gondolata...

Tudtad-e, hogy ugyanaz a szám köti össze a fenyőtoboz pikkelyeit, a napraforgó tányérját és a csigáspolip házát? És tudtad-e, hogy ugyanaz a szám áll a virágszirmok, levelek és faágak kialakulása és rendezettsége mögött?
Egy végtelen, irracionális szám, a phi, melynek értéke az 1,618-at közelíti.
Egy számunkra megszámlálhatatlan, pontosan nem megragadható szám, amely a megszámlálható formákban mégis megjelenik. Hogyan?

A természet növekedésére jellemző egy számsor, amelyet Leonardo Fibonacci középkori matematikusról neveztek el. A Fibonacci-sorozat két egyessel kezdődik, a további elemeket pedig mindig az előző két elem összege adja, így jön létre az 1, 1, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55... stb. sorozat. Ennek a sorozatnak az elemei a növekedés egyes lépéseiben megjelennek, legtisztábban talán a növények virágzataiban figyelhetők meg. A mellékelt videó látványos bemutatója annak, ahogyan a számok időben és térben való "mozgása" a számunkra gyönyörű formákat létrehozza.



A sorozat legérdekesebb tulajdonsága, hogy az egymást követő elemek hányadosai egyre inkább a phi értékéhez közelítenek. Azaz a phi a cél, ami felé tartanak. A növekedés matematikai iránymutatója.

Elgondolkodtató, hogy a természet legkülönbözőbb formái mögött, a természet szépsége mögött mennyire egyszerű és egységes geometria, továbbvezetve, egyetlen szám áll.
A gondolat egyszerű, a megjelenése pedig csodálatosan összetett.
Talán ezért is érdemes keresnünk a természet különböző formái mögött rejlő egyszerű törvényeket, hogy újra rácsodálkozva megérthessük a természet egységét és benne az embereket is összekötő egység valóságát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.