2010. június 7., hétfő

A madarak röptéről



Hogy tudnak ilyen összhangban mozdulni, és hogy találják meg könnyedén a hazavezető utat?
Az ELTE egyik kutatócsoportja GPS-es nyomkövetéssel és statisztikai módszerekkel elemezte a postagalambok csoportos és egyéni útvonalát.

Megfigyelték, hogy míg az egyes madarak más-más utakon haladnak egyikük jobban, másikuk kevésbé hatékony útvonalat találva, addig ha csoportosan repülnek, akkor mindig a leggyorsabb úton jutnak haza. A csoport szerveződése hierarchikus: ismerik egymás képességeit, és minden madár igyekszik a nála jobban tájékozódó madárhoz igazodni. Így végül összességében a csoport a leghatékonyabb útvonalat választja.

Ez akkor is igaz, ha nem mindig a "vezér" van a csapat élén. Elöl haladni ugyanis a legfárasztóbb feladat, ezért a madarak felváltva vezetnek, és pihennek. A repülési hierarchia nem feltétlenül azonos a csoporton belüli dominanciával sem: a levegőben szigorúan a tájékozódási képesség dönt.

Még egy érdekes adalék, hogy minden madárnak össze kell hangolnia a repülés és a tájékozódás bonyolult aerodinamikai feladatát a csoportban való mozgással. A kutatók szerint ez a két funkció megoszlik a madarak két agyfélteke között: a bal agyfélteke felelős a tájékozódásért, míg a jobb a csoporton belüli kommunikációért. Ennek megfelelően a galambok jobb szemmel inkább a tájat nézik, míg a ballal főleg a társaikat figyelik. Éppen ezért a csoportot vezető madár általában a raj bal oldalán repül...

Amit a galambok itt bemutatnak, az a csapatmunka gyönyörű példája. Minden madár figyelme kiterjed önmagára, a többiekre, és a nála tapasztaltabbra, így születik meg az egész csapat hatékony, összehangolt és szemet gyönyörködtető mozgása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.