A Nagy Jü Kína császára volt, a történészek szerint mintegy négyezer évvel ezelőtt. Apja, aki előtte uralkodott, azt a feladatot kapta, hogy szabályozza a Birodalom folyóit. Apja ezért gátakat kezdett építeni. De nagy esők jöttek, a folyók megáradtak, áttörték a gátat és elárasztották a földeket. Az áradás után szárazság jött, a nép között pedig éhínség és járványok pusztítottak, Nagy Jü apját pedig kivégezték.Nagy Jü tanult apja példájából, és mielőtt a vizek szabályozásához fogott volna, előbb tanulmányozta a vizek természetét. Mivel rájött, hogy a vizek természetük szerint lefelé folynak, ezért nem gátakat épített, hanem csatornákat ásatott. Amikor jöttek az esők, a csatornák elvezették az árhullámot, a szárazabb időkben pedig a csatornák vizével tudták öntözni a földeket. A termés bőséges volt, a Nagy Jüre pedig a mai napig legendás uralkodóként emlékszik a kínai hagyomány.
Persze könnyű annak, aki ismeri a vizek természetét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.