A Nagy Óceáni Szállítószalag

Régóta foglalkoztatja a tudósokat, hogy mi hajtja a világóceánok nagy tengeráramlatait. Ennek fő mechanizmusát az 1920-as években Johan Sandström ismerte fel. Ő alkotta meg a termohalin körforgás modelljét, amit azóta is kutatnak. Mára már bebizonyosodott, hogy az óceáni áramlatok egy nagy rendszerben kapcsolódnak össze, amelyet termohalin cirkulációnak, broecker-conveyornak (első leírójáról, W.S. Broecker geofizikusról elnevezve), vagy magyarosabban a nagy óceáni szállítószalagnak szoktak nevezni.

A folyamat hajtóerejét az óceánok vizének hőmérsékletében és sótartalmában lévő különbségek adják. Ez a különbség az sarkvidéki területeken alakul ki, ahol az állandóan fújó hideg szél miatt a víz más területeknél erősebben párolog. A párolgás hűtő hatású, és hatására menő a víhz sótartalma. A hidegebb és sósabb víz sűrűbb, így a tenger mélyére süllyed. Itt, mint egy földalatti folyó, lefolyik az óceánok mély völgyeibe, a helyére pedig az egyenlítő környékéről melegebb víz áramlik. Ennek a körforgásnak az eredményeképpen a világ óceánjai összeköttetésben állnak, és dinamikus egyensúlyt tartanak fenn. Ebből fakad például az Atlanti és a Csendes óceán szintje közti 1 m-es szintkülönbség, amit a térképészek már régóta ismernek.

Mi lehet a jelentősége ennek a körforgásnak? Azon kívül, hogy Földünk egyik legnagyobb kapacitású energiaszállító mechanizmusa (Elég csak a sokat emlegetett Golf-áramlatra gondolni), egy kósza gondolat, ami még további kutatást igényel:

A vizi élet két limitáló tényezője a fény és az oxigén, és köztudott, hogy a hideg víz több oxigént tud oldani, mint a meleg. A hideg és gyorsan folyó hegyi patakok oxigén-ellátottsága mindig jobb, mint a lassan hömpölygő, melegebb folyóvizeké, vagy még inkább az állóvizeké. Az óceánok vizének folyamatos áramlása valószínűleg már önmagában is javítja az oxigénellátást, arról nem is beszélve, hogy a sarki hideg (szélhűtötte!) mélységi áramlatok valószínűleg nagy mennyiségű oxigént szállítanak a melegebb klímájú területekre.

Talán rátaláltunk Gaia vérkeringésére? Az ábrára pillantva kis fantáziával még a két vérkör is felfedezhető: a "kis vérkör" (az oxigéndús vért a szívbe szállító kör) és a "nagy vérkör" (amely a szervezet többi részét látja el oxigénnel). Mindenesetre feltűnő a hasonlóság, és legalábbis arra mindenképp rámutat, hogy ami kicsiben bevált, az nagyban is jól alkalmazható...

Rakonczai János: Globális környezeti problémák

Bár a környezettudományban született írások általában már néhány év után elavultnak számítanak, ez a kötet mégis megér egy olvasást. A 2003-as kiadvány szerzője a Szegedi Tudományegyetem tanára, aki három évtizede foglalkozik környezeti kutatásokkal, és tíz éve egyetemi tárgykéntoktatja is a bemutatott problémakört. Tapasztalatait felhasználva nem csak ismerteti az egyes jelenségeket, hanem azok tágabb összefüggéseire is igyekszik rávilágítani. A környezeti problémák ugyanis csak összetett társadalmi-gazdasági hátterükkel együtt értékelhetőek reálisan.

Mi a globalizáció, s mi ennek előnye és hátránya? Igaz-e a globális felmelegedés, ha igen, mik ennek bizonyítékai és következményei?Milyen éghajlati hatásokért felelős az El Nino? Miért pusztulnak a korallok a világtengerekben? ,,Befoltozható-e" az ózonlyuk? Miért szaporodnak a természeti katasztrófák? Miért szabotálja az USA a Kiotói Jegyzőkönyvet? Milyen változást hozott Csernobil az atomenergia hasznosításában? Érintik-e Magyarországot is a globális környezeti problémák? Mit tett az emberiség a környezeti gondok megoldására? A kérdések, a gondok az azóta eltelt évben csak súlyosodtak, a megoldások megtalálásában pedig egyelőre nem jeleskedünk.

Szerző: Rakonczai János

Kiadó: Lazi kiadó

Megjelenés éve: 2003

Elérhetőség: http://www.lazikiado.hu/konyv/34/14241

Gaia panasza

Az ősi zoroasztriánus szent könyvből, a Zend Avesztából származik az alábbi részlet:

...kiálta fennszóval,
föl az egek felé
a földnek szomorú, panaszos lelke:
"Óh, hogy miért is vagyok én itten
és ki adott életet nekem,
hogy mindig csak magamat adjam!
Kétség és töprengés fog el,
mert amit én kapok, az csak ölő fájdalom és megvettetés"

S szólott az igazság hordozójához
a föld szelleme is, mondván:
"Van-e valjon a föld számára igazságod?"
...
És ekkor az Isten hangja hangzott...
"...eszmélődő valód én tőlem származott
s én adtam neki a gondolatod"
...
"Van egy közöttük,
aki veled érez...
Hangtalan gondolataidnak zengő hangja lesz Ő:
Zarathustra Spitama."

S most óh, én, Zarathustra szólok:
"...Add, hogy viruljon ez a föld
kacagó örömmel,
és add,
hogy hála telt szívvel
örülni tudjunk annak!"

Hallom a föld szavát:
"Uram, teremtőm! - Virulni akarok!"

És mit szólunk mi...parányi emberi lények?!

(Zend-Aveszta, Jasna 29.)

James Lovelock: Gaia

Lovelock klasszikus műve volt az első, amely tudományos vizsgálat alá vette Gaia "anyagcsere-folyamatait", és arra a következtetésre jutott: a földi élővilág egyetlen összefüggő, megbonthatatlan egész.

Egy élőlény biológiai meghatározásának egyik legfontosabb eleme, hogy szabályozni képes külső-belső körülményeit. A légkör összetételének és a hőmérséklet földtörténeti változásait nyomon követve Lovelock azt mutatja be, miként teszi, illetve teheti ezt meg a Földön élő lények közössége. Teheti - mivel a könyv, minden tudományos részletessége mellett is elmélet, a labda feldobása, mely továbbgondolásra és további kutatásra ösztönöz.

Cím: Gaia - a földi élet egy új nézőpontból
Szerző: J.E. Lovelock
Kiadó: Göncöl kiadó
Megjelenés éve: 1990
Elérhetőség: Gaia

Delia S. Guzmán: Mája játékai

Mája a káprázat és a látszatvilág indiai istennője. A legnagyobb káprázat, hogy azt hisszük: ember és természet két külön dolog. Az írónő könyve bepillantást nyújt a fátylak mögé: a könyv művészi szépségű, rövid fejezeteiben rámutat az egyetemes törvények működésére a természetben, az emberek között és a saját lelkünkben. A gondolatok figyelmes olvasása során egy pillanatra megszűnik a varázs, és újra felfedezzük a bennünk élő és minket körülvevő világ megbonthatatlan egységét.

Cím: Mája játékai
Szerző: Delia Steinberg Guzmán
Kiadó: Új Akropolisz kiadó
Megjelenés éve: 2003
Elérhetőség: Mája játékai

Hogy miért?

A természet él. De nem csak él, érez, gondolkodik és gondoskodik.

Ebből a gondolatból indulunk ki. Megokolásul, hosszas fejtegetések helyett Helena Petrovna Blavatsky 19. századi filozófust idézzük: Az, hogy azt az összetettséget és harmóniát, ami a körülöttünk lévő világban látható, mechanikus és véletlenszerű folyamatok hozták létre, körülbelül annyira valószínű, mint az, hogy feldobunk néhány fém- és fadarabot a levegőbe, és az orgonaként esik vissza, miközben Bach egyik fugáját játssza.

Az elmúlt két évszázadban itt nyugaton pont ezt tesszük. A természet erőit nem tekintjük többnek a véletlen, vagy az önzés hajtotta vak gépezetnél. Csoda hát, hogy élő, érző, gondolkodó lényként egyedül érezzük magunkat a világban...?

Ezen az oldalon mindenesetre keressük az Alkotót, bármilyen néven is nevezzük, kutatjuk a gondolatokat, amik vezérlik, és nem utolsó sorban azt, hogy hogyan működhetünk együtt vele. Mivel meggyőződésünk, hogy nem vagyunk egyedül. Legfeljebb mint a viccben: "Mindenki hülye, csak én vagyok helikopter".

Kutatásunkhoz segítségül hívjuk a régi kultúrák hagyományait, a modern tudomány eredményeit, filozófusok gondolatait, irodalmi, képzőművészeti alkotásokat, és nem utolsó sorban az ember legfontosabb eszközét, a cselekvés, a tapasztalás és a tanulás képességét.