Online statisztikák az emberi világról
Csak dőlj hátra, és lazíts...
2010. augusztus 27., péntek
2010. augusztus 25., szerda
Köszi, Anyu!
Újabb hírek a Mexikói-öbölből...
Amikor már éppen kezdtünk bepánikolni, hogy ezt talán nem kellett volna, és számolatlanul szórtuk a diszpergálószert a tengerbe, hogy legalább ne a felszínen lebegjen a kiömlött kb. 5 millió hordó olaj, egyszer csak azon kaptuk magunkat, hogy az olaj eltűnt. Kerestük égen-földön, mígnem a Berkeley Laboratory kutatói rájöttek, hogy nem történt más, mint hogy Gaia immunrendszere besegített, és egy eddig számunkra ismeretlen védekezési mechanizmusa bevetésével kézbe vette a problémát.
Kábé mint a tündérmesékben: a diszpergálószerrel szétoszlatott olaj lesüllyedt 1200 mélyre a tengerbe, és ott, ebben a nagy nyomású, szerves anyagban szegény, kb. 5°C körüli hőmérsékletű közegben egy nemrég felfedezett baktériumtörzsnek megtetszett, felszaporodott rajta, és mostanra az olaj nagy részét jóízűen elfogyasztotta. Ráadásul mivel a tengernek ebben a régiójában kevés a vas a vízben, és a legtöbb olajbontó enzim vasat is tartalmaz, ezért a lebontás nem zajlott olyan gyorsan, és megúsztuk, hogy hatalmas oxigénhiányos "halálzóna" alakuljon ki az olajfolt területén és a környékén.
Hát mit lehet erre mondani...köszi, Földanya!
Kábé mint a tündérmesékben: a diszpergálószerrel szétoszlatott olaj lesüllyedt 1200 mélyre a tengerbe, és ott, ebben a nagy nyomású, szerves anyagban szegény, kb. 5°C körüli hőmérsékletű közegben egy nemrég felfedezett baktériumtörzsnek megtetszett, felszaporodott rajta, és mostanra az olaj nagy részét jóízűen elfogyasztotta. Ráadásul mivel a tengernek ebben a régiójában kevés a vas a vízben, és a legtöbb olajbontó enzim vasat is tartalmaz, ezért a lebontás nem zajlott olyan gyorsan, és megúsztuk, hogy hatalmas oxigénhiányos "halálzóna" alakuljon ki az olajfolt területén és a környékén.
2010. augusztus 19., csütörtök
Azok a fránya szúnyogok!
Piszok élősködők, zümmögnek, csípnek, megkeserítenek minden vízparti nyaralást, ráadásul szörnyű betegségeket terjesztenek...nem kéne őket egyszer véglegesen kiirtani? Némi ökológiai beállítottsággal az emberben itt már megszólal a vészcsengő: aminek ennyi kára van, muszáj, hogy legyen valami haszna is! A Nature magazin szerkesztőiben-cikkíróiban is felmerült a kérdés, és jó természettudósként utána is jártak a dolognak. Az eredmény nem meglepő: bármily bosszantóak is, hosszú távon nem lehetünk meg szúnyogok nélkül.
Csak néhány zümmögő barátaink létfontosságú ökológiai hatásai közül:
Csak néhány zümmögő barátaink létfontosságú ökológiai hatásai közül:
- Jelentős táplálékforrást jelentenek a Tundrán élő madaraknak, denevéreknek.
- Tömeges jelenlétükkel befolyásolják a rénszarvasok vándorlási útvonalát, akik a sarki életközösségek egyik kulcsfaját jelentik.
- Számos halfaj elsődleges táplálékforrásai a szúnyoglárvák, és ők - ellentétben a madarakkal - nem tudnak olyan könnyen étrendet váltani, mivel a táplálkozási szokásaik genetikailag kódolva vannak.
- A hím egyedek sok trópusi növény - többek között a kakaócserje - beporzásában játszanak kulcsfontosságú szerepet.
Úgyhogy ha szereted a csokit, ne bántsd a szúnyogokat! :))) Egyszerűsíthetnénk le az eredményt. Persze a helyzet sosem egyszerű, könnyen lehetne vitatkozni, hogy melyik hatást milyen állatok válthatnák ki, bizonyítékokat gyűjteni pro és kontra, és milliárdokat ölni tudományos kutatásba (érdemes e térten beleolvasgatni a cikk utáni kommentárokba.) De talán nem ez a lényeg, hanem az alapgondolat, ami az egész kutatást ihlette: attól még, hogy mi nem szeretjük a szúnyogokat, nekik is megvan a maguk fontos helye a természet szövetében. Ezt tudtuk. Tudtuk? Tudjuk? Elfogadjuk?
2010. augusztus 4., szerda
CD re(rerere)cycling :)
Egy üdítő ötlet a rossz CD-k újrahasznosítására.
Nesze neked klímaváltozás! :)))
Nesze neked klímaváltozás! :)))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)