A szférák zenéje...

...talán ennél egy kicsit összetettebb :)
Avagy: hogy szólna a Naprendszer, ha hangszer lenne?

Egyszerű modell, de kedves, és meglepően szép hangzások születnek belőle. Érdemes hosszan bekapcsolva hagyni, mindig tartogat újdonságokat :)

Üzenetek a legkisebbektől

Szenzációs felfedezést tettek a mikrobiális kommunikáció terén a Budapesti Műszaki Egyetem fiatal kutatói. Régóta foglalkoztatja a tudósokat, hogy vajon milyen rendező elv állhat a mikrobák változatos telepformái mögött. A legújabb tudományos eredmények tükrében újra aktualitást nyerő kérdésre meglepő választ fogalmazódott meg: a földi élet parányai ezen a módon üzennek nekünk!

A fiatal kutatógárda még most teszi az első lépéseket az üzenetek tartalmának dekódolása felé. Egyelőre annyit állapítottak meg, hogy a mondanivalójukhoz a természet ősi nyelvét, a szimbólumokat használják.

Kezdetleges lényekről lévén szó, a forma még nem mindig tökéletes...

... ám gyakran már egészen egyértelmű formát ölt.

Néha pedig az üzenet teljesen egyértelmű:

:) :) :)

(Ugye nem vette senki komolyan???)

Az óceánokat behálózó Élet

Néhány éve még az egyetemeken is azt tanították, hogy bár a partok mentén gazdag a tengerek élővilága, a mélytengerek ökológiai értelemben sivatagnak számítanak. Mostanra az ellenkezője látszik beigazolódni. „Hiába a zord és életellenes körülmények, a mélyvízi ökoszisztéma egy esőerdőével vetekszik” - legalábbis így látja Pedro Martinez Arbizu, aki a német Tengerészeti Központ kutatójaként részt vesz egy, a tengeri élővilágot kutató, minden eddiginél átfogóbb nemzetközi kutatómunkában.

A tíz éve folyó "Tengeri Népszámlálás" (Census of Marine Life) hozta eredmények egészen más színben tüntetik fel előttünk az óceánok vizét. "Holt víz" helyett egy olyan közeget kell elképzelnünk, amiben literenként egymilliárd organizmus él. Hogy ez milyen jelentőségű, azt a tudósok néhány számmal próbálják szemléltetni. Jó tudni például, hogy ez 250 milliárd afrikai elefántnak megfelelő mikrobatömeget jelent, ami az óceánok légzésének 95%-áért felelnek.
Ráadásul ezek a mikrobák összefüggő telepekbe szerveződnek, amelyek a vízben lebegve, vagy a tengerfenéken elterülve élnek - ezzel a bálnákat lehagyva a világ legnagyobb élőlényévé lépnek elő. A "Rekorder", egy Chile környékén talált telep Görögország méretével vetekedik.

Azt, hogy milyen ökológiai jelentőséggel bírhat egy ilyen telep - főleg ha ráadásul sok van belőle -, nem kell külön hangsúlyozni. És ez persze számtalan kérdést vet föl: mennyire érzékeny ez a hatalmas biomassza, hogyan reagál a szennyezőanyagokra, vagy a klíma változására, hogyan változtatja ez meg a tengeri életet, vagy akár a légkör összetételét...?

De a legérdekesebb kérdés talán mégis az, hogy ha élőlények ilyen hatalmas tömege ezidáig rejtve maradhatott előttünk, akkor milyen meglepetéseket tartogat még számunkrta az ökoszisztéma? A mélytengerek és a vulkáni kráterek után mikor találjuk meg a jégmezőkön, a sivatagokban, vagy akár a világűrben az élet eddig rejtett, de mindig is létező formáit? És vajon meddig, és mire mondhatjuk még azt, hogy "élettelen"?

Forrás: http://www.idahostatesman.com/2010/04/18/1158921/counting-sea-life-sometimes-little.html
.